Facebook E39.hu Google+ E39.hu Youtube E39.hu Twitter E39.hu Instagram E39.hu
Váltás asztali nézetre
Hozzászólás küldése

Melyik sört szereted?

Löwenbrau
63
9%
Heineken
154
21%
Gösser
86
12%
Kronenburg
18
2%
Kaiser
26
4%
Schwechater
14
2%
Borsodi
57
8%
Soproni
100
14%
Kőbányai
21
3%
Carlsberg
52
7%
Ászok
40
5%
Stella
53
7%
Amstel
23
3%
Foster's
25
3%
 
Szavazatok száma : 732

Sörivók klubja

2009.08.21. 16:51

Mielőtt a részeg BMW-sek szétoffolnának minden topicot, gondoltam lehetne egy ilyen is.
Persze, nem tudom, hogy lehet-e?
Ha nem terheli meg nagyon az oldalt.
Gondolom már tele a hócipőtök az "öreg iszákosokkal" (van néhány).
Laci, Krisztián, Gyuri! Lehet ilyet?
:sör:

Re: Sörivók klubja

2009.08.21. 16:53

simi64 írta:Mielőtt a részeg BMW-sek szétoffolnának minden topicot, gondoltam lehetne egy ilyen is.
Persze, nem tudom, hogy lehet-e?
Ha nem terheli meg nagyon az oldalt.
Gondolom már tele a hócipőtök az "öreg iszákosokkal" (van néhány).
Laci, Krisztián, Gyuri! Lehet ilyet?
:sör:
:franko: De akkor más topicot nem össze szemetelni.

Re: Sörivók klubja

2009.08.21. 16:53

simi64 írta:Mielőtt a részeg BMW-sek szétoffolnának minden topicot, gondoltam lehetne egy ilyen is.
Persze, nem tudom, hogy lehet-e?
Ha nem terheli meg nagyon az oldalt.
Gondolom már tele a hócipőtök az "öreg iszákosokkal" (van néhány).
Laci, Krisztián, Gyuri! Lehet ilyet?
:sör:

Helo simi
Mióta itt vagy az oldalon ez a legnormálisabb irásod :lol: :lol:

:taps: :taps: :taps:
üdv zoli

Re: Sörivók klubja

2009.08.21. 16:54

simi64 írta:Mielőtt a részeg BMW-sek szétoffolnának minden topicot, gondoltam lehetne egy ilyen is.
Persze, nem tudom, hogy lehet-e?
Ha nem terheli meg nagyon az oldalt.
Gondolom már tele a hócipőtök az "öreg iszákosokkal" (van néhány).
Laci, Krisztián, Gyuri! Lehet ilyet?
:sör:


Egyébben lehet :wink: :lol:

Jelenlegi kedvenc:

Kép

de a belga meggysört is szívesen iszogatom :lol:

2009.08.21. 16:56

Látjátok!
Mondtam én!
Már rajzanak is! :lol:

Re: Sörivók klubja

2009.08.21. 17:00

MChris írta:
simi64 írta:Mielőtt a részeg BMW-sek szétoffolnának minden topicot, gondoltam lehetne egy ilyen is.
Persze, nem tudom, hogy lehet-e?
Ha nem terheli meg nagyon az oldalt.
Gondolom már tele a hócipőtök az "öreg iszákosokkal" (van néhány).
Laci, Krisztián, Gyuri! Lehet ilyet?
:sör:


Egyébben lehet :wink: :lol:

Jelenlegi kedvenc:

Kép

de a belga meggysört is szívesen iszogatom :lol:

Helo
Na még :roll: :roll: :roll: ettől még nem rugtam be :wink: MEGGYSÖR :roll: :roll: :roll: :roll:
üdv zoli

2009.08.21. 17:01

Egyébként meg (magánvélemény), de ahogy az autókból, úgy a sörökből is a németek a legjobbak:
Radeberger
Wernesgrűner
...hogy csak a legfinomabbakat említsem!
Régi szép NDK-s éveket idéz :drunk

2009.08.21. 17:03

simi64 írta:Egyébként meg (magánvélemény), de ahogy az autókból, úgy a sörökből is a németek a legjobbak:
Radeberger
Wernesgrűner
...hogy csak a legfinomabbakat említsem!
Régi szép NDK-s éveket idéz :drunk

Helo
Még az lenne a menő .....BMW-sör :wink:
üdv zoli

Re: Sörivók klubja

2009.08.21. 17:03

lepke írta:
MChris írta:
simi64 írta:Mielőtt a részeg BMW-sek szétoffolnának minden topicot, gondoltam lehetne egy ilyen is.
Persze, nem tudom, hogy lehet-e?
Ha nem terheli meg nagyon az oldalt.
Gondolom már tele a hócipőtök az "öreg iszákosokkal" (van néhány).
Laci, Krisztián, Gyuri! Lehet ilyet?
:sör:


Egyébben lehet :wink: :lol:

Jelenlegi kedvenc:

Kép

de a belga meggysört is szívesen iszogatom :lol:

Helo
Na még :roll: :roll: :roll: ettől még nem rugtam be :wink: MEGGYSÖR :roll: :roll: :roll: :roll:
üdv zoli


Bizony van aki utálja és van aki szereti,belga sörökben van pár ütös darab :lol: Intersparban van 3dl 500Ft de hát nálam ikább a minőség mint a mennyiség számit.

Ez az!

Kép

Ezt se vettem meg:

Kép

Ezt a hozzászólást a szerzőnek MChris az itt látható tagok köszönték meg: hamoriarpi
Értékelés: 4.76%

2009.08.21. 17:05

simi64 írta:Egyébként meg (magánvélemény), de ahogy az autókból, úgy a sörökből is a németek a legjobbak:
Radeberger
Wernesgrűner
...hogy csak a legfinomabbakat említsem!
Régi szép NDK-s éveket idéz :drunk


Jogos,de mások is tudnak finom sört készíteni pl,az Írek

Német barna búzasör.... :sör:

2009.08.21. 17:13

Részemről ez a favorit de csak az üveges

Kép

2009.08.21. 17:16

A Sör:

Sör malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.


Története:

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja a szudáni ásatások során fellelt közel 7000 éves edény, melyben sör maradványait mutatták ki. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor készítettek először sört a világon, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is foglalkoztak sörfőzéssel a Kr. e. V. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól kezdve a gazdagokig népszerű italnak számított a sör, amit ebben az időben még datolyával vagy datolyalevéllel ízesítettek és kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívtak ki.

Az Égi Tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint Ré főisten az Elephantos szigeti papok és a sör segítségével menti meg az emberiséget. A megmenekülésről az áradás évszak első hónapjának 20. napján emlékeztek meg, amely napot a „Részegség ünnepe” néven ismertek. A sörnek és az élelemnek a neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek.” A Démotikus álmoskönyv -ben több sörrel kapcsolatos álom magyarázata is megtalálható, például meleg sörrel álmodni fájdalmat jelent.

Az ókori Babilóniában Hammurapi király még nevezetes törvényoszlopára is feljegyeztette a sörkészítés szabályait. A babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást.

Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. Angliában a tömeges sörfőzés, VIII. Henrik (1491-1547) uralkodásától virágzott fel, s terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül.

A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek, melyekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Készítése:

Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: maláta, komló, élesztő és víz. Amennyiben a gyártó nem ragaszkodik a tisztasági törvényhez, akkor ún. pótanyagot is felhasználhat a sör gyártásához. Leggyakrabban használt pótanyag a kukoricaőrlemény, a rizs, az árpa és különböző szénhidrát tartalmú termékek.

A maláta előkészítése (malátázás)

A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőződik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 – 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják. A kiszárítási folyamat időtartama és hőmérséklete meghatározza az elkészült maláta típusát. Malátakészítéskor tulajdonképpen olyan enzimek aktiválódnak és termelődnek, amelyek a sörfőzés azaz más néven cefrézés során a malátában található keményítő és egyéb makromolekulák bontását végzik.


Kristálymaláta:

A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, ezért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelső emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A végső aszalási hőmérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 °C, a bécsi típusúnál 88-100 °C, a bajor típusúnál pedig 94-112 °C. A pilseni típusú maláta világos sárga marad, a bécsi típusú aranysárga lesz, a bajor típusú azonban sötétebb színűvé válik.

Az aszalt malátát most csírátlanító és fényező gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 °C-ig hevítik fel. Az előkészített malátát mindenekelőtt megőrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Ennek célja, hogy cefrézéskor a cefréző víz minél nagyobb felületen hasson.

Cefrézés:

Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. Erre Észak-Európában, Angliában és Amerikában az ú.n. infúziós eljárást, míg Közép-Európában a dekokciós eljárást alkalmazzák. A dekokciós eljárás esetén a malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik. Ez abból vehető észre, hogy a cefre jódoldattal nem adja a keményítőre jellemző kék színeződést. Az infúziós eljárás esetében, az egész cefrét egyszerre melegítik fel a kellő 65-72 °C-os hőmérsékletre.

Jódpróba:

A sörlé szűrésére szolgáló szűrőkádak kettős fenekű nagy kerek kádak, melyeknek felső feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik, ahol a lerakódott törköly szolgál szűrőrétegként. A leszűrt cefrének ú.n. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebből 74-82% erjeszthető, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz. Ezt a szűrt levet vezetik aztán a komlóforraló üstbe, ahol folytatódik a sör előállításának menete.

Komlózás:

A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. Az illó olaj és a keserű anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlődését gátolja.

A komlóval való főzés célja a fehérjék kicsapása, a sörlé töményítése és sterilizálása. A cefrét a komlóval 1–1,5 óráig erősen forralják. A főzött sörlevet újból szűrik, azután hűtik. A hűtésnél fontos, hogy a sörlé levegőt vegyen fel – erre az élesztőnek van szüksége –, azután gyors legyen a lehűlés, különösen a veszélyes hőfokok között (50-3 °C), hogy tejsavas, illetőleg vajsavas infekció bajt ne okozzon.

Erjesztés:

Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. Az erjesztés két nem élesen elkülöníthető részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. Az alsóerjesztésű élesztővel készülő sört 5-9 °C, a felsőerjesztésű élesztővel készülő sört 10-25 °C között erjesztik. Eközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár többezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehűtött és élesztővel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd és vastag, sűrű, nyálkás hab borítja felületét. 4-7 nap múlva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul, ezzel jelzi, hogy a főerjedés túl van a tetőpontján. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprűről). Az élesztő-ülédék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ú.n. "magélesztő". Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák és ezzel oltják be a következő főzés friss sörlevét.

A főerjedés után lefejtett sör utóerjedése és ezzel az érése az ászok pincében történik. Ezeket a pincéket állandóan 0 °C-on tartják, ahol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll és hosszadalmas utóerjedésen megy át. A 2-5 hónapos ászokolás alatt lezajlik az utóerjedés, a sör megtisztul és szén-dioxiddal telítődik, kialakul habszerkezete és jellegzetes íz harmóniája.

Palackozás:

A kész sört rendszerint zárt cellulózszűrőn átsajtolva szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba és ott később savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztőrözik 60-70 °C-on, hogy tartósabb legyen.

A kész sör alkohol- és extrakttartalma természetesen attól függ, hogy milyen sűrű cefrét készítettek és mennyire erjesztették el. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a sörök alkoholtartalma 2,5-5% közt ingadozik. Az erjedésnél az alkalmazott élesztő-típus szerint a dextrinek, esetleg maltóz is maradhat elerjedetlenül (például az édes bajor söröknél).

Alapanyagai:

A sör gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos és a sörgyártási, valamint az étkezési célnak megfelelő minőségű, a következőkben felsorolt anyagok használhatók fel.

Alapanyagok:

Maláta (általában árpa vagy búza csíráztatásával készült termék)
Víz (85-95%-a)
Pótanyagok (a sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból)
Árpa
Csírátlaní­tott kukoricaőrlemény
Rizs
Szénhidrát tartalmú termékek
Ízesí­tő- és színezőanyagok
Komló (az ízét, színét és illatát elsősorban ez adja meg)
Komlókészí­tmények
Szí­nezékek
Karamellmaláta és színezőmaláta
Technológiai segédanyagok
Szén-dioxid
Élesztő
Szűrő- és derí­tő anyagok
Enzimek

Sörfajták:

A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a XIX.sz-tól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon (6-8°C), az érlelés pedig minimum egy hét 0°C körüli hőmérsékleten történik.


BúzasörSpontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek)
A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a XV.sz-ban született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromaaromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami cseresznye, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakori ízesítő anyag még az őszibarack, a meggy, és a feketeribizli.

Felsőerjesztésű sörök (Ale)
Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes, "fekete" Stout, és a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, amely a téli hónapok itala.

Alsóerjesztésű sörök (Lager)
A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsóerjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bock-ká.

Hibrid, különleges eljárással készülő sörök
Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó- és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felsőerjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsóerjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felsőerjesztésű söröktől. Szintén említésre méltó a gőzsör, amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten. Illetve egyéb speciális szezonális sörök, különböző fűszerekkel, valamint a füstölt sörök, amelyek füstös aromájukat, í­züket a kemencében szárí­tott árpamalátától kapják.

Alkoholmentes sörök
A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt egyébként, (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot), az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.

Negatív hatásai:

A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike, a nők is előszeretettel fogyasztják. A sörben található mennyiségű alkohol hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, elenyésző. A túlzott alkoholfogyasztás azonban hosszú távon számos betegséget okoz, károsítja a májat, az idegrendszert, és megrövidíti az élettartamot. Az alkohol rövid távú hatásai közé tartozik a koncentráció csökkenése és a reakcióidő megnövekedése, sörfogyasztás után néhány órán belül ezért tilos gépjárművet vezetni. Mindezek miatt elterjedt az alkoholmentes sörök készítése, amelyekben aromákkal próbálják utánozni az alkoholos sör ízét.

Pozitív hatásai:

Jelentős antioxidáns tartalmú;
Vízhajtó és vesekő-képződést megelőző
Az ártalmas LDL koleszterin szintjét csökkenti
Nyugtató, altató hatású;
Magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H)
Jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz
Vírusfertőzések elleni védelem
Stimulálja az immunrendszert (xanthohumoltartalma miatt)
Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.

Vitamintartalma:

Vitamin Napi szükséglet (mg) 1 liter sörben található mennyiség (mg)
B2 (riboflavin) 1,5-1,8 0,2-1,3
Nikotinsavamid 22 3-14
B6 1,8-2,2 0,07-1,7
Pantoténsav 8 0,04-2
Folsav 0,2 0,04-0,6
Biotin 50-100 µg 2-15 microg

2009.08.21. 17:28

MChris írta:A Sör:

Sör malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.


Története:

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja a szudáni ásatások során fellelt közel 7000 éves edény, melyben sör maradványait mutatták ki. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor készítettek először sört a világon, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is foglalkoztak sörfőzéssel a Kr. e. V. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól kezdve a gazdagokig népszerű italnak számított a sör, amit ebben az időben még datolyával vagy datolyalevéllel ízesítettek és kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívtak ki.

Az Égi Tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint Ré főisten az Elephantos szigeti papok és a sör segítségével menti meg az emberiséget. A megmenekülésről az áradás évszak első hónapjának 20. napján emlékeztek meg, amely napot a „Részegség ünnepe” néven ismertek. A sörnek és az élelemnek a neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek.” A Démotikus álmoskönyv -ben több sörrel kapcsolatos álom magyarázata is megtalálható, például meleg sörrel álmodni fájdalmat jelent.

Az ókori Babilóniában Hammurapi király még nevezetes törvényoszlopára is feljegyeztette a sörkészítés szabályait. A babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást.

Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. Angliában a tömeges sörfőzés, VIII. Henrik (1491-1547) uralkodásától virágzott fel, s terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül.

A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek, melyekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Készítése:

Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: maláta, komló, élesztő és víz. Amennyiben a gyártó nem ragaszkodik a tisztasági törvényhez, akkor ún. pótanyagot is felhasználhat a sör gyártásához. Leggyakrabban használt pótanyag a kukoricaőrlemény, a rizs, az árpa és különböző szénhidrát tartalmú termékek.

A maláta előkészítése (malátázás)

A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőződik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 – 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják. A kiszárítási folyamat időtartama és hőmérséklete meghatározza az elkészült maláta típusát. Malátakészítéskor tulajdonképpen olyan enzimek aktiválódnak és termelődnek, amelyek a sörfőzés azaz más néven cefrézés során a malátában található keményítő és egyéb makromolekulák bontását végzik.


Kristálymaláta:

A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, ezért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelső emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A végső aszalási hőmérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 °C, a bécsi típusúnál 88-100 °C, a bajor típusúnál pedig 94-112 °C. A pilseni típusú maláta világos sárga marad, a bécsi típusú aranysárga lesz, a bajor típusú azonban sötétebb színűvé válik.

Az aszalt malátát most csírátlanító és fényező gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 °C-ig hevítik fel. Az előkészített malátát mindenekelőtt megőrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Ennek célja, hogy cefrézéskor a cefréző víz minél nagyobb felületen hasson.

Cefrézés:

Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. Erre Észak-Európában, Angliában és Amerikában az ú.n. infúziós eljárást, míg Közép-Európában a dekokciós eljárást alkalmazzák. A dekokciós eljárás esetén a malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik. Ez abból vehető észre, hogy a cefre jódoldattal nem adja a keményítőre jellemző kék színeződést. Az infúziós eljárás esetében, az egész cefrét egyszerre melegítik fel a kellő 65-72 °C-os hőmérsékletre.

Jódpróba:

A sörlé szűrésére szolgáló szűrőkádak kettős fenekű nagy kerek kádak, melyeknek felső feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik, ahol a lerakódott törköly szolgál szűrőrétegként. A leszűrt cefrének ú.n. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebből 74-82% erjeszthető, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz. Ezt a szűrt levet vezetik aztán a komlóforraló üstbe, ahol folytatódik a sör előállításának menete.

Komlózás:

A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. Az illó olaj és a keserű anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlődését gátolja.

A komlóval való főzés célja a fehérjék kicsapása, a sörlé töményítése és sterilizálása. A cefrét a komlóval 1–1,5 óráig erősen forralják. A főzött sörlevet újból szűrik, azután hűtik. A hűtésnél fontos, hogy a sörlé levegőt vegyen fel – erre az élesztőnek van szüksége –, azután gyors legyen a lehűlés, különösen a veszélyes hőfokok között (50-3 °C), hogy tejsavas, illetőleg vajsavas infekció bajt ne okozzon.

Erjesztés:

Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. Az erjesztés két nem élesen elkülöníthető részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. Az alsóerjesztésű élesztővel készülő sört 5-9 °C, a felsőerjesztésű élesztővel készülő sört 10-25 °C között erjesztik. Eközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár többezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehűtött és élesztővel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd és vastag, sűrű, nyálkás hab borítja felületét. 4-7 nap múlva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul, ezzel jelzi, hogy a főerjedés túl van a tetőpontján. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprűről). Az élesztő-ülédék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ú.n. "magélesztő". Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák és ezzel oltják be a következő főzés friss sörlevét.

A főerjedés után lefejtett sör utóerjedése és ezzel az érése az ászok pincében történik. Ezeket a pincéket állandóan 0 °C-on tartják, ahol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll és hosszadalmas utóerjedésen megy át. A 2-5 hónapos ászokolás alatt lezajlik az utóerjedés, a sör megtisztul és szén-dioxiddal telítődik, kialakul habszerkezete és jellegzetes íz harmóniája.

Palackozás:

A kész sört rendszerint zárt cellulózszűrőn átsajtolva szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba és ott később savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztőrözik 60-70 °C-on, hogy tartósabb legyen.

A kész sör alkohol- és extrakttartalma természetesen attól függ, hogy milyen sűrű cefrét készítettek és mennyire erjesztették el. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a sörök alkoholtartalma 2,5-5% közt ingadozik. Az erjedésnél az alkalmazott élesztő-típus szerint a dextrinek, esetleg maltóz is maradhat elerjedetlenül (például az édes bajor söröknél).

Alapanyagai:

A sör gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos és a sörgyártási, valamint az étkezési célnak megfelelő minőségű, a következőkben felsorolt anyagok használhatók fel.

Alapanyagok:

Maláta (általában árpa vagy búza csíráztatásával készült termék)
Víz (85-95%-a)
Pótanyagok (a sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból)
Árpa
Csírátlaní­tott kukoricaőrlemény
Rizs
Szénhidrát tartalmú termékek
Ízesí­tő- és színezőanyagok
Komló (az ízét, színét és illatát elsősorban ez adja meg)
Komlókészí­tmények
Szí­nezékek
Karamellmaláta és színezőmaláta
Technológiai segédanyagok
Szén-dioxid
Élesztő
Szűrő- és derí­tő anyagok
Enzimek

Sörfajták:

A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a XIX.sz-tól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon (6-8°C), az érlelés pedig minimum egy hét 0°C körüli hőmérsékleten történik.


BúzasörSpontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek)
A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a XV.sz-ban született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromaaromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami cseresznye, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakori ízesítő anyag még az őszibarack, a meggy, és a feketeribizli.

Felsőerjesztésű sörök (Ale)
Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes, "fekete" Stout, és a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, amely a téli hónapok itala.

Alsóerjesztésű sörök (Lager)
A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsóerjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bock-ká.

Hibrid, különleges eljárással készülő sörök
Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó- és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felsőerjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsóerjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felsőerjesztésű söröktől. Szintén említésre méltó a gőzsör, amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten. Illetve egyéb speciális szezonális sörök, különböző fűszerekkel, valamint a füstölt sörök, amelyek füstös aromájukat, í­züket a kemencében szárí­tott árpamalátától kapják.

Alkoholmentes sörök
A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt egyébként, (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot), az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.

Negatív hatásai:

A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike, a nők is előszeretettel fogyasztják. A sörben található mennyiségű alkohol hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, elenyésző. A túlzott alkoholfogyasztás azonban hosszú távon számos betegséget okoz, károsítja a májat, az idegrendszert, és megrövidíti az élettartamot. Az alkohol rövid távú hatásai közé tartozik a koncentráció csökkenése és a reakcióidő megnövekedése, sörfogyasztás után néhány órán belül ezért tilos gépjárművet vezetni. Mindezek miatt elterjedt az alkoholmentes sörök készítése, amelyekben aromákkal próbálják utánozni az alkoholos sör ízét.

Pozitív hatásai:

Jelentős antioxidáns tartalmú;
Vízhajtó és vesekő-képződést megelőző
Az ártalmas LDL koleszterin szintjét csökkenti
Nyugtató, altató hatású;
Magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H)
Jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz
Vírusfertőzések elleni védelem
Stimulálja az immunrendszert (xanthohumoltartalma miatt)
Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.

Vitamintartalma:

Vitamin Napi szükséglet (mg) 1 liter sörben található mennyiség (mg)
B2 (riboflavin) 1,5-1,8 0,2-1,3
Nikotinsavamid 22 3-14
B6 1,8-2,2 0,07-1,7
Pantoténsav 8 0,04-2
Folsav 0,2 0,04-0,6
Biotin 50-100 µg 2-15 microg



Ki hitte volna itt egy sörtudós közöttünk :D :D :D :D
Egészen érdekes iromány...nem is sejtettem...de azért kicsit...mennyire komoly ital a sör. Igaz eléggé régóta fogyasztja az emberiség. Volt ideje megkomolyodni.

2009.08.21. 17:40

MChris írta:A Sör:

Sör malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.


Története:

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja a szudáni ásatások során fellelt közel 7000 éves edény, melyben sör maradványait mutatták ki. Pontosan nem tudjuk, hogy mikor készítettek először sört a világon, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is foglalkoztak sörfőzéssel a Kr. e. V. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól kezdve a gazdagokig népszerű italnak számított a sör, amit ebben az időben még datolyával vagy datolyalevéllel ízesítettek és kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívtak ki.

Az Égi Tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint Ré főisten az Elephantos szigeti papok és a sör segítségével menti meg az emberiséget. A megmenekülésről az áradás évszak első hónapjának 20. napján emlékeztek meg, amely napot a „Részegség ünnepe” néven ismertek. A sörnek és az élelemnek a neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek.” A Démotikus álmoskönyv -ben több sörrel kapcsolatos álom magyarázata is megtalálható, például meleg sörrel álmodni fájdalmat jelent.

Az ókori Babilóniában Hammurapi király még nevezetes törvényoszlopára is feljegyeztette a sörkészítés szabályait. A babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást.

Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez. Angliában a tömeges sörfőzés, VIII. Henrik (1491-1547) uralkodásától virágzott fel, s terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül.

A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek, melyekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Készítése:

Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: maláta, komló, élesztő és víz. Amennyiben a gyártó nem ragaszkodik a tisztasági törvényhez, akkor ún. pótanyagot is felhasználhat a sör gyártásához. Leggyakrabban használt pótanyag a kukoricaőrlemény, a rizs, az árpa és különböző szénhidrát tartalmú termékek.

A maláta előkészítése (malátázás)

A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőződik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 – 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják. A kiszárítási folyamat időtartama és hőmérséklete meghatározza az elkészült maláta típusát. Malátakészítéskor tulajdonképpen olyan enzimek aktiválódnak és termelődnek, amelyek a sörfőzés azaz más néven cefrézés során a malátában található keményítő és egyéb makromolekulák bontását végzik.


Kristálymaláta:

A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, ezért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelső emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A végső aszalási hőmérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 °C, a bécsi típusúnál 88-100 °C, a bajor típusúnál pedig 94-112 °C. A pilseni típusú maláta világos sárga marad, a bécsi típusú aranysárga lesz, a bajor típusú azonban sötétebb színűvé válik.

Az aszalt malátát most csírátlanító és fényező gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 °C-ig hevítik fel. Az előkészített malátát mindenekelőtt megőrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Ennek célja, hogy cefrézéskor a cefréző víz minél nagyobb felületen hasson.

Cefrézés:

Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. Erre Észak-Európában, Angliában és Amerikában az ú.n. infúziós eljárást, míg Közép-Európában a dekokciós eljárást alkalmazzák. A dekokciós eljárás esetén a malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik. Ez abból vehető észre, hogy a cefre jódoldattal nem adja a keményítőre jellemző kék színeződést. Az infúziós eljárás esetében, az egész cefrét egyszerre melegítik fel a kellő 65-72 °C-os hőmérsékletre.

Jódpróba:

A sörlé szűrésére szolgáló szűrőkádak kettős fenekű nagy kerek kádak, melyeknek felső feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik, ahol a lerakódott törköly szolgál szűrőrétegként. A leszűrt cefrének ú.n. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebből 74-82% erjeszthető, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz. Ezt a szűrt levet vezetik aztán a komlóforraló üstbe, ahol folytatódik a sör előállításának menete.

Komlózás:

A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. Az illó olaj és a keserű anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlődését gátolja.

A komlóval való főzés célja a fehérjék kicsapása, a sörlé töményítése és sterilizálása. A cefrét a komlóval 1–1,5 óráig erősen forralják. A főzött sörlevet újból szűrik, azután hűtik. A hűtésnél fontos, hogy a sörlé levegőt vegyen fel – erre az élesztőnek van szüksége –, azután gyors legyen a lehűlés, különösen a veszélyes hőfokok között (50-3 °C), hogy tejsavas, illetőleg vajsavas infekció bajt ne okozzon.

Erjesztés:

Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. Az erjesztés két nem élesen elkülöníthető részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. Az alsóerjesztésű élesztővel készülő sört 5-9 °C, a felsőerjesztésű élesztővel készülő sört 10-25 °C között erjesztik. Eközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár többezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehűtött és élesztővel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd és vastag, sűrű, nyálkás hab borítja felületét. 4-7 nap múlva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul, ezzel jelzi, hogy a főerjedés túl van a tetőpontján. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprűről). Az élesztő-ülédék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ú.n. "magélesztő". Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák és ezzel oltják be a következő főzés friss sörlevét.

A főerjedés után lefejtett sör utóerjedése és ezzel az érése az ászok pincében történik. Ezeket a pincéket állandóan 0 °C-on tartják, ahol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll és hosszadalmas utóerjedésen megy át. A 2-5 hónapos ászokolás alatt lezajlik az utóerjedés, a sör megtisztul és szén-dioxiddal telítődik, kialakul habszerkezete és jellegzetes íz harmóniája.

Palackozás:

A kész sört rendszerint zárt cellulózszűrőn átsajtolva szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba és ott később savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztőrözik 60-70 °C-on, hogy tartósabb legyen.

A kész sör alkohol- és extrakttartalma természetesen attól függ, hogy milyen sűrű cefrét készítettek és mennyire erjesztették el. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a sörök alkoholtartalma 2,5-5% közt ingadozik. Az erjedésnél az alkalmazott élesztő-típus szerint a dextrinek, esetleg maltóz is maradhat elerjedetlenül (például az édes bajor söröknél).

Alapanyagai:

A sör gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak (törvény, rendelet, MÉ I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak (MÉ II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos és a sörgyártási, valamint az étkezési célnak megfelelő minőségű, a következőkben felsorolt anyagok használhatók fel.

Alapanyagok:

Maláta (általában árpa vagy búza csíráztatásával készült termék)
Víz (85-95%-a)
Pótanyagok (a sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból)
Árpa
Csírátlaní­tott kukoricaőrlemény
Rizs
Szénhidrát tartalmú termékek
Ízesí­tő- és színezőanyagok
Komló (az ízét, színét és illatát elsősorban ez adja meg)
Komlókészí­tmények
Szí­nezékek
Karamellmaláta és színezőmaláta
Technológiai segédanyagok
Szén-dioxid
Élesztő
Szűrő- és derí­tő anyagok
Enzimek

Sörfajták:

A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a XIX.sz-tól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon (6-8°C), az érlelés pedig minimum egy hét 0°C körüli hőmérsékleten történik.


BúzasörSpontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek)
A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a XV.sz-ban született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromaaromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami cseresznye, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakori ízesítő anyag még az őszibarack, a meggy, és a feketeribizli.

Felsőerjesztésű sörök (Ale)
Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes, "fekete" Stout, és a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, amely a téli hónapok itala.

Alsóerjesztésű sörök (Lager)
A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsóerjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bock-ká.

Hibrid, különleges eljárással készülő sörök
Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó- és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felsőerjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsóerjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felsőerjesztésű söröktől. Szintén említésre méltó a gőzsör, amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten. Illetve egyéb speciális szezonális sörök, különböző fűszerekkel, valamint a füstölt sörök, amelyek füstös aromájukat, í­züket a kemencében szárí­tott árpamalátától kapják.

Alkoholmentes sörök
A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt egyébként, (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot), az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.

Negatív hatásai:

A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike, a nők is előszeretettel fogyasztják. A sörben található mennyiségű alkohol hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, elenyésző. A túlzott alkoholfogyasztás azonban hosszú távon számos betegséget okoz, károsítja a májat, az idegrendszert, és megrövidíti az élettartamot. Az alkohol rövid távú hatásai közé tartozik a koncentráció csökkenése és a reakcióidő megnövekedése, sörfogyasztás után néhány órán belül ezért tilos gépjárművet vezetni. Mindezek miatt elterjedt az alkoholmentes sörök készítése, amelyekben aromákkal próbálják utánozni az alkoholos sör ízét.

Pozitív hatásai:

Jelentős antioxidáns tartalmú;
Vízhajtó és vesekő-képződést megelőző
Az ártalmas LDL koleszterin szintjét csökkenti
Nyugtató, altató hatású;
Magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H)
Jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz
Vírusfertőzések elleni védelem
Stimulálja az immunrendszert (xanthohumoltartalma miatt)
Két európai országban már receptre kapható a sör, aki Lengyelországban és Csehországban vesekő betegségben szenved, sörét a társadalombiztosítás fizeti.

Vitamintartalma:

Vitamin Napi szükséglet (mg) 1 liter sörben található mennyiség (mg)
B2 (riboflavin) 1,5-1,8 0,2-1,3
Nikotinsavamid 22 3-14
B6 1,8-2,2 0,07-1,7
Pantoténsav 8 0,04-2
Folsav 0,2 0,04-0,6
Biotin 50-100 µg 2-15 microg

Helo Chris
Ahogy látom nem csak a BMW-hez értesz
a sörökről is tudsz információt adni
üdv zoli

2009.08.21. 17:42

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Kép

Vicc a végére:

Kép

Re: Sörivók klubja

2009.08.21. 17:52

lepke írta:
simi64 írta:Mielőtt a részeg BMW-sek szétoffolnának minden topicot, gondoltam lehetne egy ilyen is.
Persze, nem tudom, hogy lehet-e?
Ha nem terheli meg nagyon az oldalt.
Gondolom már tele a hócipőtök az "öreg iszákosokkal" (van néhány).
Laci, Krisztián, Gyuri! Lehet ilyet?
:sör:

Helo simi
Mióta itt vagy az oldalon ez a legnormálisabb irásod :lol: :lol:

:taps: :taps: :taps:
üdv zoli


Neki legalább már volt, úgyhogy Neked is igyekezni kéne !

2009.08.21. 18:33

Bár én nem szeretem a sőrt :oops (whiskey és bor nállam a favorit), életemben nem nagyon ittam sőrt, de voltam a Guiness gyárban és ittam egy eredeti guiness-t
Kép
:)
ez pedig egy jó gondolat:
Kép

2009.08.21. 19:05

Erről van szó!
Látom, nem vagyok egyedül kedvelője e csodás italnak!
Jó látni, hogy a sok gyönyörű autó mellett ily nemes itókák cimkéi is díszítik az oldalt.
Szuper a beszámoló, Krisztián!
I love Beer:
utolsó oszlopában: Sör + bárány :lol:
:taps: :taps: :taps:

2009.08.21. 20:01

Üdvözlet az Uraknak!

Nálam a Dreher a befutó, önsajnálat idejére eddig ott volt az Amstel Bock,
ez sajnos már megszűnt, a kereskedő szerint helyette jött a Gösser Bock
(nem tudom, mi közük egymáshot, de az sem rossz ). A német sör vonalról csak
annyit, hogy német kötődésem révén (feleségem német), sok kis faluban ittam
már német sört, és rosszat sehol sem. Üdvözlet a bajor autógyártásnak és
a német sörnek ( tisztelve a magyar sörgyártást is).

Üdv.

Odus

2009.08.21. 20:18

odus írta:Üdvözlet az Uraknak!

Nálam a Dreher a befutó, önsajnálat idejére eddig ott volt az Amstel Bock,
ez sajnos már megszűnt, a kereskedő szerint helyette jött a Gösser Bock
(nem tudom, mi közük egymáshot, de az sem rossz ). A német sör vonalról csak
annyit, hogy német kötődésem révén (feleségem német), sok kis faluban ittam
már német sört, és rosszat sehol sem. Üdvözlet a bajor autógyártásnak és
a német sörnek ( tisztelve a magyar sörgyártást is).

Üdv.

Odus

Na, az igen!
Ott van még a barna sör, amiről még nem is beszéltünk. (kenyérben is finomabb a barna)
Bock azaz: Bak egy igazi Baknak (mint ahogy én is) az való. Gösser Bock-ot még nem láttam, de már van Soproniból is barna (démon).
Gondolom ezek a falusi német sörök házi főzésűek lehetnek és nagyon finomak.
Szlovákia egyes részein is minden faluban van több házi kifőzde is :wink:
Krisz!
Holnap nyitva van a Tesco, megyek meggyesért! :lol:
Hozzászólás küldése

VigLink badge